A sajt az egyik legfontosabb élelmiszerünk, amely nagy mennyiségben tartalmazza az élethez oly nélkülözhetetlen anyagokat: fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat.
A sajt tartalmazza az összes lényeges, életfontosságú aminosavat. 10 dkg sajttal egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletének 35-45 %-a fedezhető.
A sajt tápértékét zsírtartalma is meghatározza, ami egy zsírosabb sajtfajta esetében az 50%-ot is elérheti. Mielőtt azonban megijednénk e magas számtól, ne felejtsük el, hogy a sajt kiváló forrása a szervezetünk számára oly nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavaknak!
A sajt alacsony szénhidráttartalmát kizárólag a benne lévő kis mennyiségű tejcukor – laktóz – adja. A sajtok szénhidráttartalma azért kicsi, mert a bennük található tejcukor már nagymértékben lebomlott tejsavvá.
A sajtfajták ásványi anyagokban való gazdagságukkal is kitűnnek. Itt kétségtelenül a kalcium áll az első helyen. 10 dkg lágy sajt elfogyasztásával már a napi kalciumszükséglet 30-40%-a, 10 dkg kemény sajttal már akár a 100%-a (!) is, a foszforszükségletnek pedig 12-20 illetve 40-50%-a fedezhető sajtfajtától függően. A sajtban található ásványi anyagok közül még fontos megemlíteni a nátriumot, káliumot, kloridot és a magnéziumot. Nyomelemek közül a vas és a cink emelendő ki.
A paleolit étrend a kemény és (szerintem) a félkemény sajtok fogyasztását megengedi.
Félkemény sajtok: gouda, edami, trappista, tilsiti, óvári, appenzeller, raclette.
Kemény sajtok: ementáli, parmezán, cheddar, cheshire.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése