(Galium verum)
Apró sárga, mézszagú virágai különböztetik meg a közönséges és a ragadós
galajtól. Júniustól augusztusig virágzik. Keserű ízű, szívós növény, jól tűri a
szárazságot.
Egész Európában ismert elsősorban arról, hogy összerántja és sárgára színezi
a tejet, a sajtot és a vajat (innen a latin név, mely görög eredetű. “Gala”
tejet jelent görögül). Gyapjúfestésre, hajfestésre egyaránt használták a
régmúlt időkben. Angliában Miasszonyunk Ágyszalmája néven ismert arra a
legendára utalva, hogy Mária a kis Jézus bölcsőjét ezzel a növénnyel bélelte ki
a betlehemi istállóban. Szülő nők alá is tették, hogy megkönnyítsék a gyermek
világra jöttét.
Teáját elsősorban vese- és májtisztításra használjuk. Megelőzhető vele a
vesekő képződés. Vesecisztát is elmulaszt. Mivel vesénk egyik legfontosabb
szervünk, mindenkinek ajánlom megelőzésként is inni havonta 2-3 alkalommal
egy-egy csészével étkezés előtt. Már létező problémára reggelente igyanak meg
egy csésze tejoltó galaj teát éhgyomorra egészen addig, míg a panaszaik nem
szűnnek.
Érösszehúzó hatása van, jól kezelhetők vele bőrgyulladások. Kiválóan
tisztítja egész nyirokrendszerünket, mirigyeinket. Jó még hasnyálmirigy, lép és
hangszalag problémákra. Vízhajtó, izzasztó, görcsoldó hatású. Eredményesen
használható epilepsziára, idegességre, bőrbetegségekre, vérzéscsillapításra.
Használják felfázásra, sárgaságra, mandulagyulladásra, álmatlanságra. Forró
vízbe áztatva nyugtató lábfürdőt kapunk. Egyik hatóanyaga vérhígító
tulajdonságú.
Ennyi kiváló tulajdonsága van ennek a növénynek, melyet sajnálatos módon
alig gyűjtenek Magyarországon.