Szendi Gábor: Boldogtalanság és evolúció

Szendi Gábor: Boldogtalanság és evolúció - Paleolit táplálkozással a depresszió ellen

"A boldogtalanság nem végzet, csupán elhibázott életmód" - állítja Szendi Gábor új kötetében, amely a tavaly megjelent Paleolit táplálkozás című nagy sikerű könyv folytatása. Szendi a korábban felvázolt betegségelmélet alapján igyekszik megérteni korunk alapvető szomorúságát. Becslések szerint 1900 és 2000 között a depressziósok aránya mintegy százszorosára növekedett, ami különös ellentmondásban van azzal, hogy a XX. század második fele egyre növekvő jólétet és békét hozott a civilizált világ nagyobbik részének. Szendi úgy véli, a társadalmi méretű boldogtalanság és elégedetlenség oka csak olyasmi lehet, ami mindenkire kiterjedő, alapvető változást hozott életünkben: ez pedig a nyugati táplálkozás.

Ha vissza akarjuk hódítani a boldogságunkat, ha fel akarjuk szabadítani a bennünk rejlő tetterőt és kreativitást, ha újra élvezni akarjuk az élet apró örömeit, akkor vissza kell térnünk ahhoz az életstílushoz, amelyhez az évmilliók során hozzácsiszolódtunk. Sok összetevője van a bánatnak, az életuntságnak - ám van egy közös jegyük, amely a legkisebb stresszt is depresszióba fordíthatja át. Ettől olyan ingerült, frusztrált és csalódott a modern ember, pedig soha jobb dolga nem volt. Eszik, mert boldogtalan és boldogtalan, mert boldogtalanra eszi magát.

Ennek alternatívája az emberi szervezetnek leginkább megfelelő paleolit táplálkozási mód, amelynek mottója: "Élj úgy, hogy az evolúciós tervnek a legjobban megfelelj!"

A leírás a könyv hátlapjáról való.

Tartalomjegyzék itt.

Paleolit életmód

A paleolit életmód alappillérei:

A youtube-on találtam néhány jó kis összefoglalót, mindenkinek ajánlom figyelmébe.

1. Táplálkozás: http://www.youtube.com/watch?v=rH4OFlBL7R8
2. Testmozgás: http://www.youtube.com/watch?v=3q55D37tLG0
3. Napfény: http://www.youtube.com/watch?v=DhZAqgveebQ

Kellemes nézelődést!

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás - A nyugati életmód és a civilizációs betegségek

A hosszú élet titka táplálkozási szokásainkban keresendő! De vajon miért gondoljuk, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlenül fontos részei az étrendünknek? Tudjuk-e pontosan, milyen hatással vannak a gabonafélék az emberi szervezetre? Vajon tényleg a koleszterin, vagy inkább a szénhidrát tehető felelőssé a mind gyakoribb szívbetegségekért? Új könyvében a szerző rámutat, az úgynevezett civilizációs betegségek - a ráktól kezdve a diabéteszen át az autoimmun betegségekig - szinte egytől egyig összefüggnek a nyugati életmód utóbbi pár száz évben kialakult táplálkozási szokásaival.

SZENDI GÁBOR kérdései és tudományos bizonyítékokkal alátámasztott válaszai évszázados elméleteket ingatnak meg mindennapi élelmeinkkel kapcsolatban, miközben evolúciós kutatások alapján igazolja, hogy az ember optimális táplálkozási módja a paleolit, azaz kőkori étrend, amely csak növényi eredetű szénhidrátokat, azaz zöldségeket és gyümölcsöket, valamint állati eredetű fehérjét és zsírokat tartalmazott.

A szerző alapos vizsgálat alá veszi legáltalánosabb ételeinket: a tejet, a gabonaféléket, a burgonyát, valamint egyik legféltettebb kincsünket, a kenyeret. Részletesen elemzi a sófogyasztás és a D-vitamin-hiány kérdéseit, miközben kitér olyan fontos problémákra is, mint a csontritkulás, a mellrák, a különböző neurológiai betegségek vagy épp a depresszió lehetséges okaira és táplálkozással való kapcsolatára.

Hatalmas tudományos anyagot feldolgozó új kötetében Szendi a napjainkban kibontakozó modern dietetika hazánkban eddig ismeretlen irányzatait foglalja össze a tőle megszokott élvezetes előadásmódban.

A leírás a könyv hátlapjáról való.

Tartalomjegyzék itt található.

Tejoltó galaj

(Galium verum)

Apró sárga, mézszagú virágai különböztetik meg a közönséges és a ragadós galajtól. Júniustól augusztusig virágzik. Keserű ízű, szívós növény, jól tűri a szárazságot.

Egész Európában ismert elsősorban arról, hogy összerántja és sárgára színezi a tejet, a sajtot és a vajat (innen a latin név, mely görög eredetű. “Gala” tejet jelent görögül). Gyapjúfestésre, hajfestésre egyaránt használták a régmúlt időkben. Angliában Miasszonyunk Ágyszalmája néven ismert arra a legendára utalva, hogy Mária a kis Jézus bölcsőjét ezzel a növénnyel bélelte ki a betlehemi istállóban. Szülő nők alá is tették, hogy megkönnyítsék a gyermek világra jöttét.

Teáját elsősorban vese- és májtisztításra használjuk. Megelőzhető vele a vesekő képződés. Vesecisztát is elmulaszt. Mivel vesénk egyik legfontosabb szervünk, mindenkinek ajánlom megelőzésként is inni havonta 2-3 alkalommal egy-egy csészével étkezés előtt. Már létező problémára reggelente igyanak meg egy csésze tejoltó galaj teát éhgyomorra egészen addig, míg a panaszaik nem szűnnek.

Érösszehúzó hatása van, jól kezelhetők vele bőrgyulladások. Kiválóan tisztítja egész nyirokrendszerünket, mirigyeinket. Jó még hasnyálmirigy, lép és hangszalag problémákra. Vízhajtó, izzasztó, görcsoldó hatású. Eredményesen használható epilepsziára, idegességre, bőrbetegségekre, vérzéscsillapításra. Használják felfázásra, sárgaságra, mandulagyulladásra, álmatlanságra. Forró vízbe áztatva nyugtató lábfürdőt kapunk. Egyik hatóanyaga vérhígító tulajdonságú.

Ennyi kiváló tulajdonsága van ennek a növénynek, melyet sajnálatos módon alig gyűjtenek Magyarországon.

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/tejolto-galaj-gallium-verum

Almás párolt káposzta

Hozzávalók:

• 1 kis fej fehér káposzta
• 1 vöröshagyma
• 1 alma
• 5 dkg füstölt szalonna
• só, bors, cukor, őrölt és egész kömény
• kevés ecet

Elkészítés

A káposzta külső leveleit leszedjük, a káposztafejet négy cikkbe vágjuk és kitorzsázzuk, majd vékony csíkokra vágjuk vagy e. Az almát meghámozzuk, négy darabba vágjuk, kicsumázzuk és felkockázzuk.

A szalonnát a bőre nélkül kis kockákra vágjuk, és lassan kisütjük. A meghámozott, apróra vágott hagymát üvegesre pároljuk benne. Hozzáadjuk a káposztát, majd az almát. Sóval, borssal, köménnyel, cukorral és ecettel ízesítjük, majd lefedve kis hőfokon 30-40 percig pároljuk.

Csirkemellhez köretként kínáljuk.

Gyömbéres datolya-sárgarépa saláta

Hozzávalók:

• 40 dkg sárgarépa
• 10 dkg aszalt datolya
• póréhagyma
• néhány salátalevél
• petrezselyem
• az öntethez: 1 citrom leve és reszelt héja, gyömbér, só, 1 ek. méz

Elkészítés:

A sárgarépát megtisztítjuk, káposztareszelőn megreszeljük. A datolyát félbevágjuk, kimagozzuk, még egyszer félbevágjuk és a répához adjuk. A pórét vékonyan felkarikázzuk. A hozzávalókból elkészítjük az öntetet, a datolyás répával összekeverjük, legalább egy órára behűtjük (ha van annyi időnk).

Megmosott, lecsepegtetett salátalevelekkel bélelt tálba szedjük, és máris tálalhatjuk. A tetejét megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemmel.

Eredeti recept: Lajos Mari - Hemző Károly: 99 Saláta

Párolt káposzta (fehér-lila)

Hozzávalók:

• 1 fél fej lilakáposzta
• 1 fél fej fehérkáposzta
• 1 lilahagyma
• aszalt gyümölcs (sárgabarack, vörös áfonya)
• kevés ecet, só, bors, őrölt és egész kömény

Elkészítés:

Kevés zsíron megpirítjuk a felkarikázott hagymát. Majd rádobjuk a durvára reszelt káposztát. Mikor már egy kicsit összeesett, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk köménnyel. Ízlés szerint ecettel ízesítjük. Amikor megpuhult, beletesszük az aszalt gyümölcsöket, alaposan megkeverjük.